_________________________________ Résztvevő: Shane Bertram Helyszín: Egyetlen Szíve kolostor Időpont: 4. nap, ősz, reggel Esemény: Astarte szüzességvizsgálata _________________________________
Fastrada felállt, összeseperte iratait. -Már megy is? -Részemről és a védő úr részéről, ahogy hallhatta, végeztünk. -Nekem lennének még kérdéseim. -Ma nem pernap van, csak vizsgálat. Továbbá nélkülem nem folytathat semmi kihallgatást, mert két inkvizítor kell tavaly óta és a múlt évi 602-es toldás óta, minden kritikus ügy megítéléséhez-a melletted ülő novícius azonnal felütötte a kérdéses helyet neked, hogy lást, ez az új kitétel valóban szerepel, és a te változatodba még nem volt beillesztve, amikor a shadoni törvényekkel ismerkedtél. -Tisztában vagyok, milyen alkalomból gyűltünk itt össze...-a többi pap nem tudta eldönteni, felállhat már, vagy maradjon ülve, Funiel összefűzött ujjakkal ingatta fejét. Nem ritka eset lehet, hogy ez a két személy egymást fúrja. Fastrada nem hagyta befejezni társát: -Ennek örülök. És megbocsásson, Alderic, de úgy érzem, az az északi partoknál összeszedett kráni varázsló, akit az ötvenesen ifjú Viorel inkvizítor vizsgál ki, valahogy fajsúlyosabb és ott a helyem, hogy munkáját segítsem. Ha kételkedik, nézzen be hozzánk, és hasonlítsa össze azt az "urat" ezzel a kislánnyal. Végeztünk-hátat fordított társának és kivonult a teremből. Funiel végre felállt, megropogtatta ujjait: -Kísérje vissza védencét a cellájába, ha kérdése van, forduljon a városi inkvizíciós hivatalhoz, tőlük kapja meg a legközelebbi esemény tájékoztatását is. Astarte izgatottan haladt melletted, és csak a cellájában kérdezte meg: -Ez most mi volt? Ez a fickó eddig mindig álmatagon üldögélt ha kihallgattak, most meg... Shane, mi folyik itt? <Ezt már te intézted így?>
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Hivatalos és írásos állásfoglalást kérek arra vonatkozóan, hogy milyen váddal tartják fogva a védencemet. Most azonnal.
-Miután a boszorkányság nem állt meg a lábán akkor mi alapján tartanak fogva egy pyarroni állampolgárt ha szabad tudnom?
-Ha valamilyen bűn gyanúja felmerült vele kapcsolatban, akkor vádolják meg -egy konkrét dologgal- és ha az nem állja meg a helyét a bizonyítékok fényében akkor eresszék el!
-Védencem már eddig is jelentős időt töltött vizsgálati fogságban, de önök még abban sem tudtak dűlöre jutni, mi legyen a vád!
-Úgy vélem ideje lenne véget vetni ennek a méltánytalan állapotnak. A védencem gyakorlatilag így azt sem tudja pontosan miért ül. Kérek egy írást róla hogy pontosan és tételesen mivel vádolja őt ez a grémium! Azt hiszem a további vizsgálati fogság fenntartásához ez lenne a jogi minimum.
_________________________________ Résztvevő: Shane Bertram Helyszín: Egyetlen Szíve kolostor Időpont: 4. nap, ősz, reggel Esemény: Astarte szüzességvizsgálata _________________________________
-Hallom, nem figyelt jól. A vád még mindig boszorkányság, bűbájosság és közveszélyesség. A mostani vizsgálat ugyan újabb bizonyítékkal nem szolgált, de ennek elmaradása nem ingatta meg az alapfeltevést. Idézze, mit diktáltattam be-szól az írnoknak, aki ennek készséggel eleget is tesz. -Vétessék nyilvántartásba, hogy a mai napon újabb bizonyítékot szereztünk arra vonatkozólag, hogy Astarte Mon-Laro boszorkányság vádjában vétkes lehet. -Hallja: újabb bizonyíték. Nem A bizonyíték. Ne nézze már vásári majomnak az inkvizíciót, uram-mosolyodik el elnézően Alderic, de ez a grimasz erőszaktevés azon az arcon. -Ha ennek ellenére újabb példányt kér arra vonatkozólag, mért élvezi még a védence az Egyetlen Szíve vendégszeretetét, a hivatal állíthat ki friss, emlékeztető iratot. Továbbá jobb, ha a Pyarronban szokott eljárásokat az ajtón kívül hagyja, mint például kit miért és hogyan tartunk rabságban, mert ez Shadon, összehasonlíthatatlanabbul más a szigor és a módszer. A védőnek joga van tudni bármit józan határokon belül, de a vádlottnak nem elvárás, őt nem köteles tájékoztatni az inkvizíció. -Alderic inkvizítor, mára elég lesz. Szerintem az úr sajnos nagyon is tisztában van azzal, hol van és mik a viszonyok-szólt rá Frastrada.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Oh. Bocsássa meg a tiszteletlen szavaimat inkvizítor. Nem volt szándékomban megsérteni önöket. Csak meglehetősen tájékozatlan vagyok még a shadoni jogban.
****
A cellába menet:
<Igazából csak időt nyertünk. Annyi történt, -ha jól értelmezem-, hogy elve bűnös vagy, a szüzesség elvesztésének a ténye ezt erősítette volna amit nem fogadtak el,de ez teljesen mellékes mert úgyis boszorkány vagy az itteni jog szerint. Az a baj nem ismerem a shadoni jogot, nincs ilyen végzettségem...kell neked egy másik védő. Olyan aki járatos ebben, mert engem megesznek késsel villával. Gyakorlatilag semmilyen diplomáciai nyomást nem tudok rájuk kifejteni, teljesen lényegtelen, bármit teszek; nem tudom ilyen rövid idő alatt jogtudorrá képezni magam. Amit korábban beszéltünk megcsinálom, de a védelmedet nem tudom hatékonyan ellátni. Olyan védő kell nejked aki ismeri a jogot én nem ismerem. Nem tudlak tovább védeni...>
_________________________________ Résztvevő: Shane Bertram Helyszín: Egyetlen Szíve kolostor Időpont: 4. nap, ősz, reggel Esemény: Astarte szüzességvizsgálata _________________________________ Astarte a kezdő szavaktól majdnem megnyugodott, de aztán elönti a pánik. Lesápad, megmerevedik, aztán megfogja a karod.
<Ne, kérlek ne tedd ezt! Biztos van más megoldás! Könyörgöm! Soha többé nem lesz olyan kedves és rettentehetlen védőm, mint te! Ne mondd azt, hogy beletört a bicskád és semmit sem tudsz tenni, csak pihenőpályára tenni magad! Kell lenni módnak arra, hogy maradj is, de mégse sülj fel jogból! Én úgy látam, prímán megálltad a helyed! Sőt, hpogy a testületben sem volt megegyezés! És senki másban nem fogok úgy bízni, mint benned! megígérted, hogy kihúzod velem a végégig, akár úgy, hogy elítélnek, akár úgy, hogy nem, de semmiképp sem teheted ezt! Gondold át még egyszer, aludj rá egyet! Kérlek szépen!>
-Minden rendben, uram?-kérdezi a két szerzetes közül a jobboldali, mikor Astarte még mindig csak áll és könyörögve néz rád.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Természetesen. Még maradok egy kicsit a védencemmel megvitatni a továbbiakat a cellájában, ha odaértünk hagyjanak magunkra kérem.
A cellában:
-Hát jó. Azt hiszem lehet majd kérnem egy jogászt a követségről, hogy a tárgyaláson legyen jelen és segítsen nekem. Most úgyis a főnökömhöz megyek, megbeszélem vele, hogy segítsen ki egy jogásszal. Beszélni én fogok, csak segít nekem majd hogy paragrafusokkal támasszam alá amit mondani kaarok. Bocsánat hogy bepánikoltattalak, nem gondoltam végig a lehetőségeim; de egyedül nem fog menni a védelmed, legalábbis jogi szinten nem. De majd megoldom. Megüzenem hogy mire jutottam, és a korábban elmondottakat is ma intézerm. - a vállára teszem a kezem- Kicsit elkenődtem, hogy felfaltak, de jólesik hogy ennyire bízol a képességeimben, azt hiszem így tudom folytatni.
-Nem is kérdeztem...nagyon rémes volt? ...ez a vizsgálat...
Szétnézek a cellában:
-Nincs valami kedvtelésed? Festés, rajzolás, ilyesmi...talán behozhatok ilyesmit... könyvet nem hiszem hogy engednének, de valami egyéb apróságot talán ki tudok járni....
**** A kolostor után az Ispotályba hajtatok Lychez.
_________________________________ Résztvevő: Shane Bertram Helyszín: úton Időpont: 4. nap, ősz, reggel Esemény: a kocsiban _________________________________
A lány a nyakadba ugrik, hogy még sem adod fel élből, és próbálsz jogászt keresni. Számára egyáltalán nem úgy értékelődött az iménti vizsgálat, hogy kivéreztettek. -A vizsgálat? Hm... Az a vénség csak megnézett, és aztán...-felmutatta mutató meg középső ujját szorosan összezárva.-Szerintem ennyi elég is lesz, gondold tovább. Nem bántott, kíméletes volt. Akkor várom, hogy mit sikerül intézni-búcsú előtt megszorongatja a kezed: -Egy időben készítettem gobelineket. Talán megengedik, hogy hozz be fonalat, vásznat meg keretet. A kolostor előtt meglepetés ér: a pyarroni követség fehérre festett, aranykarikás kocsija áll, és Sylvester nyitja ki az ajtót: -Aha! Mondtam, hogy még itt lesz! Ide nekem a rezeket! Kivételesen a barátok nem füllentettek nekünk a kapuban!-szólt be a kocsi belsejébe és érméket hallottál csendülni. Odabenn Vilett és Maxen ül még, neked bőven maradt még egy hely. Ahogy leteszed hátsód a párnázott ülésre, Maxen batyut tesz az öledbe. -Reggeli. Hallottuk, hajnalban ugrasztották ide. A Szőlőben már jártunk, onnan hoztuk ezt a kis valamit. A három férfi, ha nem is olyan díszesen, mint az udvarban, de azért eléggé ki volt öltözve és rejtett elszántság csillogott szemükbe. -És mi az ok, hogy itt vagyunk mind? Ezt nézze!-tett eléd egy falragaszt Sylvester. -Úgy döntöttük, szétrúgjuk Lohengrin seggét. A falragasz gúnyrajz volt. Rólad -az arcvonásokat jól eltalálták, ez bizony te vagy-, ahogy fennsőbbséges, hivatali tekintélyed teljes tudatában, félmeztelenül feszítesz a királynő előtt, kisgatyádon Pyarron címerével, nyakadban a követi lánccal, mindkét lábfejed mocskos ágytálban csizma helyett. Az egyik csurig szaros bilin elmaszatolva Gorvik címere, a másikon az államszövetség többi címere összeszorítva, bal kezed ökölben, de középső ujja feláll, azon pecsétgyűrű a következő feliratta: "Becsókolhattok nekem". Zárószövegnek a bilik alá kurta gúnyverset rittyentett valaki, hogy nemcsak az udvarban voltál karótnyelt barátságtalan alak, de az estélyen is csak testben voltál ott, a lelked valahol képzeletben a Hétarcút karcolta. -Én mondjuk annyira nem húztam fel magam rajta, hisz akit Lohengrin megörökít, az népszerűségre tesz szert, és ilyen gyerekes narhaságot felvenni nem a mi szintünk, de ha a többiek jönni akartak, mért is ne lennék itt én is?-dőlt hátra Maxen. -tele ezzel a szeméttel a város-morgott Sylvester. -Mondja uram, hogy elmegyünk hozzá, és feltöröljük az arcával a város kövét!-tette össze tenyereit imádkozón Vilett.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Ez a Lohengrin szánalmas mekkora barom! Hiszen sempyeri származású az istenért! Vagy tán szívet is cserélt nemcsak hazát?
-Engem sem aggaszt különösebben a rajz...jóapám mindig azt mondta ha megdobnak sárral, ne töröld le, mert csak rosszabb lesz, hagyd míg megszárad, aztán leesik magától...
-Nem Vilett, nem töröljük fel az arcával a várost, bár mit tagadjam kedvemre való megoldás lenne, de bőven elég nekem, hogy az Inkvizícó bürokratái ne szedjenek szét, minthogy egyéb mocskolódokkal nyűglődjem. Teljesen be vagyok táblázva a hétre, és nics se kedvem ,se erőm most visszaütni, fanatikusok lihegnek a nyakamba, az asztalomon ott áll egy rakat perirat, törvénykönyv, nyírják a külhoni diplomatákat <...meg Magyallal is beszélnem kell ma...> és akkor még meg ezzel a seggarcúval foglalkozzak!?. Minek? Ettől népszerű, csak rontok a saját helyzetemen ha szétverjük a fejét; -majd pereskedhetünk megint; megaztán nem vagyunk mi korgok. Megmondom mit fogunk csinálni: semmit. Szépen hagyjuk hogy Lohengrin kijátsza magát, és eltűrjük. A királynő kegyeltje, -nem kívánok az uralkodóval ujjat húzni. Sokat úgyse tehetünk, csak annyit hogy nem veszünk róla tudomást. Legalábbis a magam részéről nem kívánok foglalkozni ezzel az üggyel tovább.
-Ha tele van vele a város, hát legyen. Ért annál már nagyobb megaláztatás, mint hogy kiröhögjenek, ez legyen a legkevesbbb gondom!
-Ej, nehéz lesz megálnom-morog Vilett. -De megálljuk, ugye? Nem kéne szart kenni Shane úr fejére-nézett rá jelentőségteljesen Sylvester.
Az Ispotályig még meg is reggelizhetsz, cipóban sült húsgombócokat hoztak neked sajttal. Az ispotály előtt minden tocsog a felmosóvízben, majdnem leöntenek, épp időben fogta vissza a vedret a szerzetes. Már csak ez kellett volna, hogy nyakon lendítsenek... A többiek lenn megvárnak. -Á, Lyc Matter úrhoz jött? Ilyenkor még aludni szokott, de természetesen felkeltjük. Lyc ásítozik, szemét dörzsöli, de nem mérges. -De korán jött! Csak nem valami baj van? Szobájában szép rend van, s az irodája után feltételezhető, erről a barátok tehetnek. Ficereg, kényszeredetten megszólal: -Vizelnem kell, szóljon már valakinek, egyedül nem megy, magát még sem kérhetem meg...
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Jó reggelt uram. Baj? - Tegnap már üzentem önnek, hogy mi a probléma. A királynői audencia lezajlott és az uralkodó jelezte, hogy feljelentették magát kémkedés vádjával. Mit mondjak... Liana nem volt oda a boldogságtól és válaszokat akar a vádakra, sürgősen.
-Ja, az? Már azt hittem, újabbal tetéződött. -kifújta magát, igen lezserül veszi-Mit mondhatnék? Van vaj a fülem mögött, de nem vagyok abban az állapotban, hogy védőnyilatkozatot tegyek, vagy bármit. Kíváncsiskodtam, körmömre koppintottak. Annyira nem súlyos a dolog, de ezt a bírósággal is el kell majd hitetnem, vagy viszlát hivatal, hozott isten bitófa. Vagy cella, valami börtönszigeten. Úgyhogy kéne egy ügyvéd, akivel rendszeresen tudok tárgyalni, és aki tartaná a kapcsolatot a bírósággal. Javaslat, Shane? Amúgy írásban még senki nem keresett fel semmivel, tehát ez a szóbeli intés... Hm... mégha magától a királynőtől jött is... amíg nem kerül írásba, nem tudok vele mit kezdeni, százféle képpen lehet csavarni az ügyön. Elsimította magán a takarót, aztán megkérdezte: - Eddig hogy zajlik a munkád? Kibírtad az estélyt? Hallottam, összemelegedtél a fiatal gorviki követtel. Csodálatos, hogy hirtelen mik nem történnek.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Nos uram; van egy Kyel pap gyóntatóm, bizonyos Domingez atya, ő szokta volt mondani, hogy csak azt a piszkot takarítsuk fel ami a miénk és ne borogassuk más ágytálját, mert amellet hogy mi is nyakig sárosak leszünk, az ágytál gazdája meg könnyedén megorrolhat ránk, teljes joggal. Azt hiszem senkinek nincs rá szüksége hogy olyan bélsárba verjék a fejét amihez semmi köze nem igaz?
-Nos, ami az ügyvédet illeti, arra nekem is nagy szükségem lenne. Kell nekem egy jogász aki betéve tudja a shadoni büntetőjogot, mert nekem nincs ilyen végzettségem, és Aldric meg a sleppje kivéreztet egy perc alatt, ha jogi ismeretek híján védem a Lar-Dori lányt, de arra meg nincs idő, hogy a tárgyalásig benyaljam a kódexeket. Adjon egy embert a jogászoktól, aki segít nekem a tárgyalási napokon.
-Hát hogy összemelegedtünk volna Salvatoréval, az túlzás, fogalmazzunk úgy, hogy a maga portáján hasonló cipőben jár mint én, megvédte a kocsinkat, mikor rajtunk ütöttek a merénylők és ő is alig ismert valakit az udvarhölgy estélyén.
-Nem panaszkodom, a hét végéig úgy betáblázott Valentin, hogy lassan az árnyékszékre járást is külön rublikába kell feltűntessem, hogy ne ütközzön semmivel.
-Jó, jó, bölcseletekből én is tudnék idézni így utólag, de már mindegy, hangyabolyba ültem. A követségi rangidős jogászt beszalaszthatnád hozzám, és tőle tudsz tudokozódni, ki lenne neked a megfelelő. vagy valami tintanyaló izgágát akaszt rád, vagy valami molyirtószagú veteránt, aki félig már Lingua Dominin beszél, annyira benne van a szakmában Mert neked olyan kéne, aki egyházi jogban se vész el. Hívatkozz rám, hogy én engedélyeztem neked, hogy igényelj egy főt. De hogy ne sírjon a szájuk...-éjjeliszekrényéről papírost és tentát guberált, és ráfirkantott pár sort, alá is írta. -Itt az írás, ezeknek az kell, vagy vinnyognak. Imádnak iktatni.
-Salvatorét nem ismerem, valami új arc lehet a gorvikiaknál. Én mondjuk örülök, hogy a főnöke feldobta a talpát, igen ellenszenves alak volt, és mindig akadt egy-két keresetlen szava hozzánk. Igazi veterán ranagolita volt a "szentem". Na most majd fuvolázhat az ura előtt. A feladatok meg hadd nyaldossák csak a vállad, edződsz Milyen nap is van? Ó, hisz fogadónapod lesz! Kitartást, kitartást-lett szélesebb a vigyora-Sok érdekes egyénnel ismerkedhetsz meg és változatos kérdésekkel, problémákkal. Számíts rá, lesz majd egy töpörödött öreg pyar, aki minden héten megjelent nálam. Szenilis, sose emlékszik rá, hogy előző héten már járt ott, és választ is kapott, így rendszeres vendég. Már készíttetem neki a megszokott csésze teáját.
-Ami engem illet, gyenge vagyok, de tömnek ezek rendesen! Látogatóim is akadnak, és azóta senki se akart megöletni.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Nos ezt örömmel hallom uram. Ami önt illeti én szívesen elvállalom a védelmét, feltéve ha Aldric ellenében sikerrel járok és lemegy a varázslólány ügye számunkra kedvező végkifejlettel. Ha nem akarja magát védeni én felvállalhatom, ha akarja.
-Akkor ha nincs más én rohanok a követségre megtartani ezt a panasznapot vagy mit...igyekszem nem feltúrni az irodáját.
-Védenél engem? Jogi végzettség híján? Azért segédet nem árt ekkor sem kérned magad mellé, el ne tévedj a jog útvesztőiben! De ha már ilyen törődő vagy...-megint írni kezd-Itt egy meghatalmazás, hogy nevemben minden hivatalos iratot átvehetsz, és szignózhatsz. Az irodámat meg ha képes vagy a jelenleginél is jobban feltúrni, földig borulok előtted!
Kíséreted tagjai sokkal nyugodtabban ülnek már a kocsiban, egyiküka tegnapi, kupiban tett létogatását ecsetelte addig, amíg nem jöttél. Sylvester és Vilett jókat vigyorog, Maxen fanyalog. -De jó nektek, hogy idegen helyen is feláll!...
Érkeztedkor a három férfi még megkérdezi: -Mondja, mindig elfoglalt, vagy tud egy kis időt szánni, hogy este beüljön velünk valahova?
A követségi épületben már tolongás van. Megindult az élet, a lépcsőn úgy kell felküzdened magad. A folyosón az ajtód előtt tömött sor vár és szemrehányó szemek vetülnek rád. Késtél. A Lycnél való kiruccanás azért nem pár perc volt, és visszafelé csirkeketreces szekér lassította a forgalmat. Innen is, onnan is félhangon hallani: -Na, megérkezett a nagyságos úr! -Éppen ideje volt, már hasogat a hátam! Nem mi vagyunk érte, hanem ő értünk! -Nyughass már, nézd milyen fiatal! -Fel se talált! -Ez meg ki? Nem Lyc Matterhez jöttünk? Az irodát kinyitva rodhadtalma-szag csap meg. A kupi változatlan. Lyc vére már feltakarítva. Nem sokkal utánmad a morgolódó emberek előtt Valnetin furakszik be. -Te szent masni, mi ez itt? Rémes! Ó, egy kis kávé, és a mai előjegyzettek listája-tett le tálcát az asztalra, ahol ehhez a művelethez arrébb kellett tolnia egy fűzős mappát, amiből salátamód össze vissza álltak ki iratok.-Segíthetek még valamiben?
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!