Én gyalog vagyok, nincs lovam, és nem is akarok szert tenni rá. (Így mindenki elhúz mellettem, mert ha jól látom, mindenki lóval van

Elfáradok, de a kilátás kárpótol. Hallom, a többiek az őrködést szervezik. Vagyunk bőven, nem érzem úgy, én is kellenék oda, de abban nem vagyok biztos, rájuk bízhatom-e az életemet. Így megteszem a magam óvintézkedéseit: olyan fekhely keresése, ahol nem ugorhatnak rám felülről, íjam a közelben, tőröm is, és igyekszem nem mélyen húzni a lóbőrt.