-Oh, igen, azt hiszem valóban bölcsebb elfedned a származásodat míg itt vagy. -mondja Lena
-A fajtádbéli szinte soha nem hagyja el a Vérvadont, ha el is hagyja nem marad tovább távol egy évnél tovább, persze hogy nem nagyon van alkalom és idő az előítéletek lerombolására.
-Az elutasításhoz hozzá kell szokj, a kaerekből jött nemzedékek nem bíznak a wyrm erdei elfekben. Elképzelhetetlennek tartják hogy a rémek befolyása nélkül éltétek túl a Csapást.
-Igen, Armida...nos odakísérlek az Ispotályba, úgyis oda indultam miután itt végeztem.
***
Lena elkísér a város legnagyobb közkórházába, ahol a gyógyítók céhe tömörül.
Út közben pár udvarias kérdést tesz fel neked a Vérvadonról, arról, hogy milyen ott az élet, és hogy mik a terveid az erdőn kívűl.
Hamarosan megérkeztek. Armidát a gyógyszerkészítők műhelyében találod, amint gyógyító főzeteket kotyvaszt. Mikor meglát mosolyra derül az arca, és eléd szalad, kis híja hogy meg nem ölel, de még idejében visszarántja a karját mielőtt a tüskéidre nyársalná magát.
Így végül megelégszik egy hagyományos Üdvözlő Szertartással.
Armida

-Oh..bocsánat...de ez az illúzió...nagyon nehéz megszoknom hogy titeket nem lehet csak úgy megérinteni.
-Jó hogy újra látlak. Köszönöm hogy eljöttél és elhagytad a meghívásomra az otthonod. Gyere, átmegyünk hozzám. Ott majd mindent megbeszélhetünk. -mondja és megtisztogatja az eszközeit és befejezi az eddigi foglalatosságát.